Egy farkasordítóan hideg este van.A hó térdig ér már ,pedig még most is havazik.Fehér,csipkés függönyt borít az egész városra.Ebben az időben senki sem merészkedik ki az utcára.Még ha dolgoznia is kéne inkább lemondja ,vagy beteget jelent minthogy kilépjen ebbe az újabb jégkorszakba.Ez a hideg idő egyik pillanatról a másikra érkezett.Pedig most éppen nyár vége van.A fák még meglévő levelei apró kis pengékké váltak.Az utca kövei csúzsós és imbolygó talajjá lettek.A folyót ,ami híres arról ,hogy sosem fagy be ,most vastag jégpáncél fedi.Az ablakokon kék jégvirágok díszelegnek amiktől se ki ,se be nem lehet látni.
    Megroppan a hó.Egy halvány alak sétál végig a városon.Olyan mint egy kísértet aki őrt áll a csillámló hó felett.Teste könnyedén siklik át a hózuhatagon.Hosszú türkiz haja mélyen omlik alá szürke sapkája alól.Rózsaszínes lilás szemei félig hunyva vannak.Mint aki alszik, de mégis éber.
-Youji!-kiállt fel valaki távolról.A fiú hátra fordul.
-Natsuo?!Mit akarsz?-kérdezi hidegen.
-Nagyon hideg az idő.vissza kéne jönnöd.-Natsuo más mint Youji.Hosszú ,göndör bordó hajú és ragyogó,vidámsággal teli sárga szemű.
-Még nem megyek.Szeretem a havat.Olyan ...szép.-suttogja majd elfordul Natsuotól és tovább megy.
-Makacs és bolond....... De a testvérem és én megértem.-Natsuo visszaindul a szállására.Ami nem más mint egy kollégium.Nem is olyan rég még Soubiék ellen harcoltak ,utánna az oldalukon .Hol a Hét Holdért harcolt,hol csak magáért.De most minden eddig megismert dologtól távol van.Az iskolából kirúgták ,úgymond árulás miatt.Soubiékhoz pedig Youji büszkesége miatt nem megy.
    Közben távol egy a kinti időhöz képest meleg teremben:
-Vajon mit csinálhatnak most?-Nagisa az ablaknél áll.Néz kifelé de alig lát valamit.De még ha a jégvirágos ablakon ki is látna akkor is egybefolyna a tájjal a sok fehér.
-Kik?-kérdezi Ritsu a leptopján gépelve valamit.
-Ne játszd a hülyét!-kiállt rá dühösen Nagisa.-Youjiról és Natsuoról beszélek.
-Szerintem most nyugalomban ülnek egy kanapén és forrócsokit iszogatnak és örülnek ,hogy nem kell egyfolytában a telefonra figyelni ,hogy mikor hívod őket egy új feladattal.
-Grrrr!!Ezt még megbánod.Biztos szomorúak.
-Már bocsánat de egyik diákod sem szeret túlságosan.
-Miket beszélsz ?!Dehogynem szeretnek.
-Yamatot is utál ,bár ez amiatt van ,vagyis volt ,hogy te is utáltad.Kouya sem szeret .Vagyis a kis lány Zerod itthagyott.Youji és Natsuo még csak-csak elfogadott de ők sajna már nincsenek itt.-Nagisa erre egy nagyot csap az asztalra majd kirohan a teremből.
-Na persze.Még ,hogy az én diákjaim nem szeretnének.Ostobaság.-és kissé könnyes szemekkel becsapja maga mögött a tanári ajtaját.
-Hogy ez milyen sértődékeny.De jó ,hogy felhozta a it csinál témát.Vajon Soubi hol van?Talán azzal a Ritsukával.-és abbahagyja a gépelést.Feláll ,előveszi a mobilját és már csöng is.De a hívott személy nem veszi fel.
-Soubi ...-suttogja Ritsu.
   Soubinál Ritsuka van.Éppen vacsoráznak.Kio ott ül és nagyon is feltűnően féltékenyen nézi Ritsukát és Soubit.
-Mit csíp ebben a fiúban Sou.Csak egy síros kisgyerek.Itt vagyok neki én.-gondolja magában felháborodottan.
-Kio ideadnád a sót.-kéri Soubi de Kio annyira elmerül gondolataiban ,hogy észre sem veszi barátja kérését.
-Na mindegy .Majd én elveszem.-azzal felkapja a sótartót és átadja Ritsukának.
   Az élet egyszerű, boldog és kissé talán unalmas ,harcok nélküli napjai egyre csak telnek.A nem is olyan régen folyt Soubi és Ritsuka ellen folytatott hadjáratot már senki sem emlegeti.Kouya és Yamato nem jelentkeztek többé Nagisánál ,elegük lett mindenből és csak egymással akartak foglalkozni.Ai és Midori .......... nos róluk sok mindent lehetne mesélni.Mert ők igazán megmaradtak a régi stílusuknál.Midori még mindig liter számra vedeli a gyümölcsleveket és kólákat.Ai pedig ugyan úgy beszólt társának ha éppen egy újfajta itókát kortyolgat és ugyan olyan harcias,pajkos,kemény és aranyos mint volt.